Michael Tarchaniota MARULLUS Constantinopolitanus
Epigr. II./ 4.
Suaviolum invitae rapio dum casta Neaera,
Marullus: Neaerához
1) Miközben akaratod ellenére csókocskát rabolok (tőled), tiszta Neaera, oktalanul az ajkak közt feledem a lelkemet. 2) Sokáig (vártam) lélek nélkül, nem tért vissza magától, és a halogatás, bármily csekély is, halálos lehet: 3) Elküldtem a szívemet, hogy megkeresse a lelkem. Ám az édes szemektől megragadott szívem sohasem tért hát vissza hozzám. 4) Hacsak nem kortyoltam a csókkal lángot is, tiszta Neaera, amely engem megtart lélek nélkül, 5) Az a nap ragyogott, hidd el, utoljára nekem szerencsétlen szerelmesnek, amikor csókocskát raboltam tőled.